Idézet tőle: Admin ekkor: 2020. 06 07., 18:49

Mit látok én, mikor tükörbe nézek?
Önnön arcomra írva leghőbb vágyaim.
Sötétlő szemekkel a szemembe nézve,
Hasonmásom szemembe tekint.

Mint egy fantom, túlvilági honból.
Szótlan, csendben kiálltok én neki.
Hangunk csak itt, nálam hangzik fel,
S ő odaát mégis, ugyan ezt teszi.

S mégis érzem, elmém rejtekén bizsergését
E különös társnak. Ki én vagyok, de
Mégis mintha réme lenne ő
A nagyvilágnak, miben mi ketten osztozunk.

Néha kitörni látszik elmém börtönéből,
Mi kettőnket fogva tart.
Ikermásom ő énnekem. Szinte testvér,
s mégis én. Erről szól most énekem,
Hogy mégis ki lehetek én?

Különös talány az életünk,
Mely néha elvesz néha ad.
A legfőbb kérdés mit magadnak feltehetsz,

Valóban az vagy aki vagy?