Geri újabb versét olvashatjátok a következőkben, amelynek címe: Ikermás
Mit látok én, mikor tükörbe nézek?
Önnön arcomra írva leghőbb vágyaim.
Sötétlő szemekkel a szemembe nézve,
Hasonmásom szemembe tekint.
Mint egy fantom, túlvilági honból.
Szótlan, csendben kiálltok én neki.
Hangunk csak itt, nálam hangzik fel,
S ő odaát mégis, ugyan ezt teszi.
S mégis érzem, elmém rejtekén bizsergését
E különös társnak. Ki én vagyok, de
Mégis mintha réme lenne ő
A nagyvilágnak, miben mi ketten osztozunk.
Néha kitörni látszik elmém börtönéből,
Mi kettőnket fogva tart.
Ikermásom ő énnekem. Szinte testvér,
s mégis én. Erről szól most énekem,
Hogy mégis ki lehetek én?
Különös talány az életünk,
Mely néha elvesz néha ad.
A legfőbb kérdés mit magadnak feltehetsz,
Valóban az vagy aki vagy?
(kép forrása: pixabay)
